A Linux bírja legjobban a válságot

Egy februári nemzetközi felmérésben a válaszadók mintegy hetven százaléka állította, hogy a közeljövőben tervezi Linux operációs rendszer bevezetését. Hazánkban csak annyit lehet tudni, hogy a Novell Magyarország Kft.-nek 2008-ban 56 százalékkal nőtt a Linux-licenszekből származó bevétele, és hasonló mértékű növekedést várnak idén is, hangzott el a cég sajtóbeszélgetésén. Bár a válság hatására világszerte visszaesett a szerverértékesítés, az operációs rendszerek közül a Linux eladása csökkent legkevésbé.

Az eddigi számok azt mutatják, hogy a jelenlegi válság idején a cégek többsége a Linuxot részesíti előnyben, mivel olcsóbb - sőt, bizonyos esetekben ingyenes -, a fenntartási költsége pedig nem magasabb, mint a többi informatikai rendszeré. Itthon a legnagyobb eredmény, hogy a közelmúltban a kormány 12 milliárd forintos pályázatot írt ki nyílt forráskódú szoftverek beszerzésére.

Főleg a cégek körében népszerű

"Mostanra a nagy cégek közül szinte mindegyiknél van Linux, ez igaz Magyarországra is. Többnyire szerverként használják ezt a platformot, asztali gépeken még minimális az elterjedtsége" - emelte ki Szittya Tamás, a Novell Magyarország ügyvezető igazgatója.

"Érdemes különválasztani a szerveroldalt és az asztali gépeket. Az asztali gépeknél a Linux elterjedtsége világszerte egy százalék körül van, és nagyjából ez az arány itthon is. A szerverek esetében viszont harminc százalék körül lehet a piaci részesedése a szoftvernek" - tette hozzá Hargitai Zsolt, a Novell Magyarország kereskedelemtámogatási vezetője.
Szittya Tamás szerint a kis- és középvállalkozások egyre nagyobb része bérel informatikai szolgáltatóktól tárhelyet, szolgáltatást. Utóbbiaknak pedig szintén fontos, hogy minél olcsóbb szoftvert telepítsenek a gépekre, mivel annál nagyobb lehet a hasznuk.

A közelmúltban az IDC nemzetközi piackutató cég készített egy felmérést világviszonylatban a Linux használatáról. Ebből kiderült, hogy szerveroldalon a megkérdezettek 72 százaléka tervezi a program bevezetését, míg ugyanez az arány asztali gépeknél 68 százalék. Külön Magyarországra nincs ilyen statisztika, de annyit lehet tudni, hogy 2008-ban 56 százalékkal nőtt a Novell Magyarország bevétele Linux-licenszekből - mondta el újságírói kérdésre Szittya Tamás.

A hazai leánycég ezt a növekedési ütemet idén is tartani szeretné, az első negyedév alapján ez a terv sikerülni is fog - hangzott el a beszélgetésen.

Az már látszik, hogy a válság hatására világszerte visszaesett a szerverértékesítés. Ennek megfelelően szoftverből is kevesebbet adnak el, ugyanakkor az látható, hogy az operációs rendszerek közül a Linux eladása esett vissza legkevésbé. Ezt mutatja legalábbis az IDC 2009. februári negyedéves szerverpiaci elemzése: eszerint a piac az előző év azonos időszakához képest 14 százalékkal csökkent, míg a Linux szervereladásokból származó bevétel mindössze hét százalékkal esett vissza. A Linux szerverek árbevétel tekintetében 2008 negyedik negyedévében 13,6 százalékát tették ki az összes szerver-árbevételnek, ami egy százalékponttal nagyobb részesedés, mint egy évvel korábban.

Mindez azt mutatja, hogy egyre nagyobb arányban használják a nyílt forráskódú programot - vonták le a következtetést a szakemberek.

A kormány is támogatja

Szintén segítheti a Linux hazai terjedését a kormány 12 milliárd forintos kerete nyílt forráskódú szoftverek beszerzésére, mivel eddig nem volt példa hasonlóra. Bár eddig is be tudtak szerezni kormányzati intézmények Linuxot, de csak hosszadalmas, több hónapos procedúrával. "Ez a közbeszerzési eljárás annak köszönhető, hogy mostanra a Linux olyan szereplője lett a piacnak, ami mellett már nem lehet csak úgy elmenni" - hangsúlyozta Szittya Tamás. Ugyanakkor azt a Novell Magyarország szakemberei is kiemelték, hogy a 12 milliárdos keret valószínűleg nem fog elfogyni.
"Véleményünk szerint a nyílt verseny az üdvözítő megoldás, a vegyes forráskódú rendszerekre esküszünk. Fontos lenne, hogy például az oktatásban is kialakuljon egy egyensúly, ebben segíthet ez a kormányzati közbeszerzés" - vélekedik az ügyvezető. Mindez hosszútávon azzal járhat, hogy a mostaninál lényegesen több linuxos szakembert képeznek majd Magyarországon, azaz a jövőben a cégek is bátrabban nyúlhatnak majd a nyílt forráskódú programhoz.

A negatívumokkal kapcsolatban elhangzott, hogy még mindig van hova fejlődnie a Linuxnak világviszonylatban: "Partnereink többsége arra panaszkodik, hogy még mindig sok olyan alkalmazás van, ami nem fut a nyílt operációs rendszeren" - emelte ki Hargitai Zsolt.

Már a Microsoft is együttműködik a konkurenciával

Évekkel ezelőtt, amikor a Linux terjedni kezdett, a legnagyobb probléma az volt, hogy az általánosan elterjedt operációs rendszerekkel nem volt kompatibilis. Azaz például könnyen előfordulhatott, hogy valaki az irodai gépén írt dokumentumot otthon nem tudta megnyitni, mert más operációs rendszert használt. Ez jórészt annak volt köszönhető, hogy a legelterjedtebb rendszer, a Microsoft Windows szövegformátuma védett volt, ezért nem lehetett vele más programokat összehangolni.
"Mostanra ezt a problémát jórészt sikerült kiküszöbölni, ami nagyban köszönhető annak, hogy a Linux fejlesztői együttműködnek a Microsofttal, az új nyílt forráskódú formátumot már közösen alkották meg" - hangsúlyozta Szittya Tamás.

Ugyanakkor azt még mindig el lehet mondani, hogy a Linux újításainak elsődleges célcsoportjai a vállalatok, hiszen az otthoni felhasználóknál minimális a program elterjedtsége.

"A közeljövőben előtérbe kerülhet a Linux egy másik nagy előnye is. Sok cégnél vannak ugyanis elavult számítógépek, amelyek már nem működnek a mostani modern operációs rendszerekkel. A Linux esetében viszont minimálisra lehet csökkenteni a gép hardverigényét, így még a régi számítógépek is használhatók" - emelte ki a Novell Magyarország első embere.


MFOR