Magyar szerepvállalás az élelmiszer-minőség nemzetközi szabványosításában

Az élelmiszerek minősítéséhez, biztonságosságának ellenőrzéséhez alapvető a megfelelő, megbízható mintavételi és analitikai módszerek kiválasztása. E módszerek nemzetközi harmonizálása és elfogadása elengedhetetlen az élelmiszerek exportjának, importjának bonyolítása, a megkülönböztetéseket csökkentő, tisztességes kereskedelem szempontjából.

A témakörben 2009. március 7-13-a között Balatonalmádiban tartotta 30. „jubileumi” ülését a nemzetközi szabványosításban jelentős szerepet játszó Analitikai és Mintavételi Módszerek Codex Bizottság (CCMAS).

Az ülést a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) megbízása alapján a CCMAS titkársági, valamint a magyar Codex kontaktpont feladatait ellátó Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal (MÉBiH) rendezte, melyet az FVM képviseletében Dr. Gyaraky Zoltán főosztályvezető úr nyitotta meg. Az ülés levezető elnöke Prof. Dr. Ambrus Árpád, a MÉBiH főigazgató-helyettese volt, az elnökhelyettesi feladatokat Dr. Kovács Béla, a Debreceni Egyetem Docense látta el. Az egyhetes ülés lehetőséget biztosított a 46 ország és 9 nemzetközi szervezet több mint 140 delegáltja számára az aktív véleménycserére, konzultációra és a legújabb szakanyagok megismerésére.

Az ülés 15 napirendi pontja közül kiemelkedő fontosságú a genetikailag módosított szervezetek kimutatására alkalmazott módszerek kritériumainak a meghatározása, a dioxinok és rokonvegyületek, a tej-tejtermékek, valamint a csecsemőtápszerek vizsgálati módszereinek minősítése és harmonizálása, a vizsgálati módszerekkel kapcsolatos általános követelmények megfogalmazása. Hasonlóan fontos, a nemzetközi vonatkozásban is úttörőnek számító mintavételi eljárások és analitikai módszerek jellegéből adódó pontossági, és reprodukálhatósági jellemzők meghatározási eljárásainak a kidolgozása és nemzetközi harmonizálása. Tekintve, hogy a módszerek és eljárások teljesítményének és alkalmazási korlátainak figyelembe vételével lehet csak helyes döntést hozni a fogyasztók és a termelők érdekei érvényesülésének biztosítására.

A CCMAS szakbizottság tevékenysége kapcsán érdemes áttekinteni az élelmiszerek minőségi jellemzőinek szabályzásával foglalkozó nemzetközi munkát. Az életszínvonal emelkedésével, a világ egyes részein az élelmiszerfelesleg létrejöttével a fogyasztók egyre fokozódó elvárásokat támasztanak az élelmiszerek minőségével és biztonságával kapcsolatban. A vásárlók igényeinek kielégítésére az egyes országok, a gazdasági lehetőségeiktől, piaci érdekeiktől függően különböző formában és tartalommal szabályozták az élelmiszerek minőségi paramétereit és az eltűrhető szennyezéseinek a mértékét. A nemzetközi kereskedelem bővülésével az eltérő szabályzás komoly gondot, fennakadást okozott, melynek feloldására az ENSZ tagállamai az élelmiszerek bizonyos összetevőinek nemzetközi szabványosítását tűzték ki célul. A feladatot a közgyűlés a két szakosított ENSZ szervezetre az Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetre (FAO) és az Egészségügyi Világszervezetre (WHO) bízta.

Az élelmiszerek legfontosabb összetevőit, illetve idegen anyagtartalmának maximálisan elfogadható szintjét szabályzó nemzetközi szabványok, irányelvek és útmutatók kidolgozására a FAO, és a WHO 1963-ban létrehozta a Codex Alimentárius Főbizottságot (CAC). A Bizottság által kidolgozott különféle dokumentumok összessége a Codex. Ezek a dokumentumok minden regionális (pl. az EU) és nemzeti (természetesen a magyar is) élelmiszer-szabályozás alapjául szolgálnak, így a Codex a világ élelmiszer-szabályozásának összefogó központjává vált.

A CAC-nak jelenleg 42 szakbizottsága és munkabizottsága van. A bizottságok munkájában 179 tagország és az Európai Unió delegált képviselői vesznek részt. Munkájában a tagországok mellett, tanácskozási joggal, minden az élelmiszer-szabályozáshoz valami módon kapcsolódó nem kormányzati szerv is részt vesz. A Codex Alimentarius egyedülálló lehetőséget teremt a világ valamennyi országa számára a nemzetközi közösséghez való csatlakozásra annak érdekében, hogy aktívan részt vehessenek az élelmiszerekre vonatkozó szabványok megalkotásában és harmonizációjában, valamint nemzetközi szinten is biztosíthassák azok alkalmazását.

Magyarország 1962 óta aktív résztvevője ennek a munkának, és a magyar élelmiszerjogba fokozatosan beépítésre kerültek a Codex dokumentumok előírásai. A Codex 1972-ben, aktív munkájának elismeréseként, Magyarországra bízta az egyik igen fontos szakbizottság, az Analitikai és Mintavételi Módszerek Szakbizottság titkárságát. Érdemes megjegyezni, hogy kelet-európai, illetve új EU tagállam ilyen feladatot azóta sem kapott. Magyarország idén immár 24. alkalommal látta le az ülés házigazdai feladatait, és a legutóbbi ülést is beleértve egyértelműen pozitív visszajelzéseket kapott a rendezvény szakmai és rendezési színvonaláról. Az üléseken szerzett tapasztalataik fényében az élelmiszertudomány elismert szakemberei keltik világszerte hazánk jó hírét.


MEBIH